Vajdaság Történelme

A mai Vajdaság Autonóm Tartomány területe a Magyar Királyság része volt a trianoni békeszerződésig (1920). Bács-Bodrog vármegye, Torontál vármegye, és Temes vármegye; Szerém vármegye, Horvátországhoz tartoztak. Az akkori délvidék jelentős része (Közép- és Dél-Bácska, a Bánság nyugati vidéke, Szerémség, a Drávaköz, Szlavónia és a Muravidék) a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.
A II. Világháború alatt, 1941 és 1944 között, Közép- és Dél-Bácska, a Drávaköz és a Muravidék újra Magyarország, Szerémség pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett. Nyugat-Bánságot német közigazgatás alá helyezték. Ugyanebben az időben a magyar nyelvű zsidó lakosság túlnyomó részét elhurcolták otthonukból, ráadásul a zsinagógákat is lerombolták Nyugat-Bánságban. A Szerémségben és Dél-Bácskában is előfordultak lázongások, főként a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen. Német, magyar, és horvát polgárok életébe került a szerb partizánalakulatok 1944-es akciója, akik a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják ezeket a területeket. Továbbá zsinagógákat romboltak le, német lakosokat telepítettek ki, a magyar lakosság egy része pedig Magyarországra menekült. Etnikai népirtást folytattak a megmaradt magyar lakosság között, kommunista pártok utasítására 1944-1945 telén. A meggyilkoltak száma kb. 35-45 ezer ember. 1947 a párizsi békeszerződés után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az üresen álló házakba szerb és montenegrói lakosokat költöztettek. Ezzel az agresszív és erőszakos lakosságcserével a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek a szerbek. Jugoszlávia 1974-es alkotmánya a Vajdaságnak de leginkább az albánok lakta Koszovó tartománynak széleskörű autonómiát biztosított a Szerb Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság, Koszovó és Metohia autonómiáját, felborult a Jugoszlávián belüli nemzetek közötti egyensúly, legalábbis ami a közöttük lévő erőviszonyokat illeti. Ezek a problémák polgárháborúhoz és Jugoszlávia széteséséhez vezettek. Az 1990-es évektől érzékelhetően erősödnek a mind egyre nagyobb önállóságot követelő erők.

Népesség

A legutóbbi (2002-es) népszámlálás eredménye szerint a Vajdaság lakossága 2.024.487 fő volt, ebből háromszázezer magyar. Ez a szám 58.120 fővel magsabb, mint 1991-ben. Ez magyarázható a háborús menekültek betelepülésével, hiszen a vajdasági népszaporulat elég alacsony és kivándorlások is gyakoriak. A tartomány nemzetiségekben igen gazdag, a lakosság harmadát a nemzeti kisebbségek alkotják. A szerbek után a magyarok a második legnagyobb nemzeti közösség a tartományban, bár nagy számban élnek itt horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok. Az egykor jelentős német kisebbséget 1945 után kitelepítették.

Közigazgatés

A vajdaság 7 körzetre van felosztva:

Észak-Bácskai Körzet
Nyugat-Bácskai Körzet
Dél-Bácskai Körzet
Észak-Bánsági Körzet
Közép-Bánsági Körzet
Dél-Bánsági Körzet n
Szerémségi Körzet

Összesen 45 község van. Bácskában 20, a Bánságban 16, a Szerémségben pedig 9 község található.

A Vajdaság egyes körzetei nem mindig követik a tájegységek földrajzi határait; a bácskai Zenta, Ada, Magyarkanizsa község az Észak-Bánsági körzethez lett sorolva, a szerémségi Karlóca, és Beocsin község pedig a Dél-Bácskai körzethez. A körzretek járásokra (magyar megfelelőjére községekre) oszlanak. A községek (járások) több kisebb falu és város közös közigazgatási egységei. Ezeknek a székhelye általában egy nagyobb település vagy város. A vajdaságban ezeket a nagyobb településeket is csak községnek (községközpontnak) nevezik. Szerbiában közigazgatásilag csak Belgrád, Újvidék, Niš és Kragujevac város. A vajdaság székhelye és legnagyobb városa: Újvidék (216 000 lakos), második legnépesebb települése pedig Szabadka (99 000 lakos).

Megközelítés

Vajdaság Magyarországról két fő és három kisebb határátkelő irányból közelíthető meg.

Szeged felől a Röszke-i határátkelon át ,az autóút egyenesen Szabadkára vezet és körülbelül 25 kilométert tesz ki. Szeged irányából rendszeres autóbusz és vonat járat közlekedik naponta több alkalommal. Az autóbusz és a vonat illetve sínbusz is Szabadka központjában áll meg, ahonnan kényelmes csatlakozás adódik bármely másik városba. A másik megközelítés Kelebia felől a Tompai átkelőhelyen keresztül vezet. Ebben az esetben is Szabadkán kell áthaladni. Autóbusz járat ebből az irányból is működik, valamint rendszeres nemzetközi vonat közlekedik Budapest irányából. Mindkettő Szabadka központjában áll meg. Vajdaság megközelíthető még a Tiszaszigeti közúti határátkelőhelyen, melyhez legközelebbi város Törökkanizsa. Nyugati irányból a Hercegszántói és a Bácsalmási hátárátkelőhelyet ajánljuk Vajdaság irányába bár ezeken csak közúti forgalom engedélyezett, és csak nappal tartanak nyitva. Ezekhez az átkelőkhöz a legközelebbi vajdasági nagyváros Zombor.

Cimere

A Vajdaság képviselőháza visszanyert autonómiai-jogaival megalkotta és elfoggadta a Vajdaság Autonóm Tartomány címerét 2002-ben. Ezt a címert kötelező jelleggel meg kell jelentetni a vajdasági okmányokon.

A címer valójában egy pajzsot ábrázol, amely három részre van osztva. A három rész a három tájegység jelképe. Az egykori Bács-Bodrog és Szeremség, Bácska és Szeremség címere. Bánság a szablyát tartó oroszlán jelmezében mutatkozik meg, amely Torontál vármegye címerét tartotta jobbról.