Első írásos adatok 1335 ből valók, mint Ludas puszta. LUDAS( magyar nyelven) ©UPLJAK ( szerb nyelven), előzőleg Stara Storina volt a neve a településnek. Ősrégi Szabadka környéki település, Bácska (Serbia) északi részén, a Ludasi tó partján terül el, Szabadkától 12 kilométerre-keletre. A falu lakosságának száma 1310, nemzetiségi összetételt nézve nagyobb részbe magyar lakta település. A falut három településről aszfaltozott úton lehet megközelíteni, Palicsról, Hajdukovóról és Kispiacról, nagyobb részben betonos utak vannak kiépítve a falu területén, és érinti az autóút is ami több mint tíz éve épült.
A Ludasi lakosság fő foglalkozása földművelés és állattenyésztés, amely régi idők óta szerves tartozéka a környékbeli piaci és városi életnek, ez köszönhető a minőséges földnek és a lakosság szorgalmának. A faluban működik óvoda és általános iskola is négy osztályig. Római Katalikus templom épült 200 éve, a hívek számára, a falu plébánosa Füleki József. Temető is van a falu területén, egyike a legrégebbi temetőknek a környéken. Ezen kívül a faluban működik, helyi közösségi iroda, helyi iroda, Posta, nyugdíjas egyesület. Magánvállalkozók is tevékenykednek a falu területén. Éjszakai szórakozó hely is működik hétvégeken valamint sportrendezvényekre is sor kerül a ludasi labdarugó pályán.
Hagyományosnak mondható már több éve, hogy augusztus első hétvégéjét kineveztük a falu napjának. Nagyszabású rendezvények kerülnek itt megrendezésre. Az egyik fő, és tájra jellegzetes rendezvény a fokhagyma fesztivál, ami lehetőséget ad a ludasi népnek, hogy bemutassa termékcsodáit az érdeklődő közönségnek, valamint értékesítsen is ha éppen igény van rá.
Ludason a kulturális élet is igen gazdag, 10 éve működik a Ludas Matyi művelődési egyesület, ezen belül amatőr színjátszó társulat, mennyecske kórus, modern tánccsoport és a mesemondók. Mondhatjuk, hogy a legnagyobb sikereket elérő civil szervezet a faluban. Felöleli a falu fiatalságát de teret ad minden generációnak akik valamilyen plusz energiát éreznek magukban. Messze határon túlra is viszik Ludas hírnevét sikereikkel. A falu életében több jeles esemény is szerepel, hagyományőrző rendezvények mint például farsangi rendezvény, húsvéti hagyományőrző locsolkodás, kirakodó és jószágvásár, napsugaras őszi ünnepség, betlehemezés és karácsonyi ünnepi műsor, Szent Katalini búcsú, kártyaverseny, érsekhalmi testvérváros kapcsolat ápolása. Az idén egy új rendezvényt is szeretnénk hagyományossá tenni, amit ludasi sokadalmi játékok néven fogunk megrendezni. A rendezvény lényegében falvak egymásközti versengése régies hagyományos játékok újjáélesztésében, fölidézve a régi világot, őseink szokásait, játékait, és kipróbálva, hogy a mai modern világban élő ember, menyire találja fel magát a régi szerszámokkal, mennyire birkózik meg a múltbéli feladatokkal. Ludast rendkívül széppé és érdekessé teszi a Ludasi tó, amely a falu nagy részét felöleli, 4,5km hosszú, felszíne 328 hektár. A Ludasi tó élete évezredekre nyúlik vissza, a Ludasi lakosok szokásokkal és érzelmekkel kötődnek hozzá. A tó Speciális Természeti Rezervátum, kezelését a Szerbia Természetvédelmi Intézettel és a felelős minésztériummal együttműködve a Palics -Ludas Közvállat, valamint a két éve megalakult önkéntes helyi természetvédelmi csoport végzi. Szerbiában botanika szempontjából a Ludasi-tó az egyetlen viszonylag még megőrzött állapotban lévő pusztai tó, ezen kívül gazdag állatvilág, madárvilág Rezervátum. A helyi Természetvédelmi csoport sokat fáradozik azért, hogy a falunak a gyöngyszemét megmentsék, felügyelnek a tóra, takarítsák és télen a nádat vágják, ami a Ludasi tó mentén élő emberek számára mindig is fontos volt. Téli aratásnak vagy második aratásnak is nevezik. Gyerekek és a felnőttek is egyaránt kihasználják a tó adottságait, melegebb évszakokban fürdéssel, csónakázással, horgászással, télen pedig korcsolyázással.
|
||||||